Zetelaka kultúratörténete 

    Kulturális téren Zetelaka egy nagy községhez méltó, szép hagyományokkal rendelkezik.

Színjátszás:    

    A műkedvelő színjátszás már az 1940-1944-es időszakban virágzott. Daljátékokat tanultak be az ifjak, például Kacsók Pongrác: János Vitéz című daljátékát.

    Az 1945-1949-es időszakban magyar és vallásos jellegű népszínműveket adtak elő, pl. Nyíró Józseftől a Jézusfaragó ember-t. (Márton János, Zetelaki születésű színművész volt a rendező és főszereplő)

    1946-ban a Tamási Áron Énekes madár című népszínművét mutatták be. Ugyanezzel a darabbal

    1968-ban a Bukarestben rendezett színjátszó fesztivál országos szakaszán II. díjat nyertek (rendező: Péter Béla). Három évig turnéztak ezzel a sikeres népszínművel. 1960-ban már 69 tagja van a színjátszó csoportnak.
    Folyamatos vendégszereplések színhelye a zetelaki kultúrotthon, ahol a kolozsvári, a sepsiszentgyörgyi, temesvári és marosvásárhelyi színházak együttesei lépnek fel.

    1965 és 1970 között hat színjátszó csoport, három tánccsoport és két zenekar működik.
    1971-ben épült fel az új kultúrotthon, amely lehetővé tette, hogy a nagy színházak még gyakrabban szerepeljenek községünkben.
    1982-83-ban Kerekes Károly tanító vezetésével több színdarabot is betanultak, melyekkel úgy a megye területén, mint a község falvaiban többször szerepeltek.

    1985-ben Nagy István tanító rendezésében a János Vitéz című daljátékot adták elő nagy sikerrel. Ugyanebben az évben óriási sikerrel játszották Tamási Áron Ősvigasztalás című darabját, Sánduly Lajos magyar tanár és ifj. Kacsó András tanító rendezésében.

    1990-től Biró Árpád vezetésével négy éven át minden Karácsony másodnapján bemutatták Ha elmúlik Karácsony című zenés-vidám műsorát.
    1999-ben a zetelaki színjátszó csoport felvette az 1998-ban elhunyt Márton János színművész nevét. 

 
Zene- és énekkarok:

    A legrégebbi zenekar a „rezesbanda" volt, amely 1928-ban alakult és melyet az 1950-es években újraszerveztek.
    Az 1940-es években, főleg cigányzenekarok muzsikáltak különböző rendezvényeken, majd a cigány hegedűsök helyét magyar zenészek vették át.
    Az '50-'60-as években a kultúrotthon szerződött zenekaraként muzsikált Papp Ferenc zenekara. A központi iskola zenekarát éveken át Magyari Lázár zeneoktató-tanító vezette.
    A '70-es évek második felében ezt folytatta Dáné István zenetanár. Ezt követte Tornai Ernő prímás zenekara.
    1949-50-ben alakult meg egy 120 tagú énekkar, amelyet két ferencrendi szerzetes, Engi Csaba és Ferenc Ervin vezetett, Dr. Hadnagy János plébános raboskodása idején. Az énekkar négy szólamban énekelte az egyházi énekeket.
    Az '50-es évek végén jött létre a 60-70 tagot számláló négyszólamú énekkar, Bartha Sándor tanító és Biró Árpád vezetésével. Ugyanebben az időben egy 12 tagú tánccsoport is tevékenykedett.
    1975-ben Dáné István és Biró Árpád újraszervezte a több éve nem működő énekkart.

    1970 és 1985 között id. Kacsó András táncoktató mester nagy hozzáértéssel néptáncra tanította a fiatalokat.
    1979- 1981-ben az énekkart a „Megéneklünk Románia" megyei szakaszán IV. díjjal jutalmazták.

    1989-ben a „Megéneklünk Románia" fesztiválon a dalcsoport országos első, a tánccsoport harmadik helyezést ért el.

    2004-ben újraalakult a fúvós zenekar 20 taggal.

    Tanév végén az iskola I - IV osztályos tanulói különböző kulturális műsorral szerepelnek. Itt fontos szerepe van az Ilyés Katalin tanítónő vezette furulya csoportnak, akik  március 15., iskolai napok, Zetelaki Napok alkalmával lépnek fel.

Tánc, bálok, szüreti bálok:

    1976-77-ben a tánccsoportot Lőrincz Kálmán tanító vezette, majd 1978- ban az irányítást Demény Gáspár vette át.
    1981-ben a tánccsoport a medgyesi fesztiválon Hargita megyét képviselte.

    1990-ben  a tánccsoport részt vett az első Csíkszeredában szervezett Ezer Székely Leány Találkozón.

    2004-ben újraalakult az ifjúsági néptánccsoport, oktató Demény Gáspár, akik már több helyi és szomszédos községben is felléptek, muzsikál a helyi népi zenekar (cigányzenekar).

    A 60-as évek közepétől minden ősszel a katonalegények megszervezték a szüreti bált. A létszám 10-20 pár között volt. A lányokat a fiúk hívták meg, a főszervező fiú lett a csőszkirály és a párja a csőszkirályné. A szüreti bált többhetes próbák előzték meg, melyeken megtanulták a csősztáncot. A szüreti bál napján a fiúk a lányok után mentek, lóval gyülekeztek. A felvonuláson elől mentek a fiúk lóháton, utána a lányok szekéren énekelve, majd az utolsó szekéren a zenészek és a két kormos. Az utcasarkokon a csőszök táncoltak, énekelek, majd borral kínálták a jelenlevőket. A bál este kezdődött, éjfélkor a csőszök táncát mutatták be. Ezt követően bejelentették a szőlőlopást, majd következett a koronák árverezése.

    Minden évben a nagyobb iskolások részére a Gólyabált, valamint az álarcos bálokat és kosaras szülői bálokat szervezik meg.

Zetelaki Napok – Deságkapu fesztivál:

A Zetelaki Napok 1996-tól kerül minden évben megrendezésre, 1999-től pedig három napos rendezvénnyé nőtt, magába foglalva a Deságkapu fesztivált is. A rendezvény számos helyi és meghívott előadóval színvonalas kulturális- és szórakoztató műsorokat biztosít a közönségnek, amely rendszerint a község, a környékbeli falvak lakóiból és a testvértelepülésről idelátogatókból áll össze. A résztvevők valszthatnak a színdarabok, a hagyományőrző- és modern dal- és tánccsoportok előadásai, illetve a különféle vetélkedők között.

 
    Az Éva Klub, azaz a női kör jogi személyiséggel nem rendelkező, a Pro Zetea-Zetelakáért Alapítvány kereteiben működő civil szerveződés, amely 2000. évi megalakulása óta szerves részként egészíti ki az alapítvány tevékenységét. Az női kört jelenleg Nagy Katalin vezeti.

   Rendezvényeik között szerepel a már hagyományossá vált az Anna-bál, változatos szórakoztató műsorral.

    2000-től az Éva klub keretében működő kórus szintén változatos műsorral készült: népdalok, néptánc, valamint kórusművek feldolgozásai: Sándor Erzsébet és Nagy Lenke tanítónők vezetésével.
    2001 végén az Éva klub létrehozta a községközpontban a Mesevárost, ahol a gyerekek részére szórakoztató műsort biztosítottak, édességet osztottak és felépítettek nekik egy kis papírépületekből álló várost mesefigurákkal díszitve. Azóta ez is évente ismétlődő rendezvénnyé nőtt.

    Ugyancsak 2001-től minden évben megszervezik a már hagyományossá vált Felnőtt Álarcos Bált változatos kulturális műsorral.    

Könyvtár, sajtó, irodalom

    Könyvtárról az első feljegyzés a múlt századvégi Udvarhelyi Híradóban található. 1944 előtt létezett egy ifjúsági könyvtár és egy iskolai könyvtár. A jelenlegi könyvtár 1949 szeptemberében kezdte meg tevékenységét. 1990 áprilisa óta a könyvtár újra egész normás könyvtárosi állással működik, 14.000 darab kötettel, valamint az iskolai könyvtár több mint 10.000 darabbal.
     Az első havilap megjelenése 1995-höz fűződik Borsika néven, mely Nagy István főszerkesztésével 5 évfolyamot ért meg.
    2000-től Zetelakán szervezik meg az Erdélyi Magyar Írók Ligája tábort, amelynek alkalmával író-olvasó találkozókra kerül sor, valamint rendszeresen értékes könyveket adományoznak a két könyvtár részére.